Harmadik fejezet...*

Sziasztok kicsik. ♥  :) Nem tudom már hogy megköszönni, hiszen olyan kedvesek vagytok velem..A kommentek hihetetlen gyorsan össze gyűlnek ami engem a folyamatos írásra ösztönöz. :) Köszönöm.Ennyit tudok mondani, de ezt tiszta szívből. :') Itt a következő rész Jó olvasását. 5 komment és következő. :) Szeretlek titeket. Puszi Medy.xx 

Megbeszéltük, hogy holnap Liamet áthívjuk, és 3-an elmegyünk korizni az öreg hintánál lévő kis tóhoz.

*...Reggel...*

- Jó reggelt - köszönt nekem előre Niall.

Felé fordultam és kómásan integettem neki.

- Olyan vicces fejet vágsz ilyenkor imádom - röhögött Niall.
- Haha.
- Megyünk reggelizni?
- Mennyi az idő.? - kérdeztem nyújtózkodás közben.
- Fél 10.
-J a akkor menjünk - ültem fel.
- Reggeli ölelés - figyelmeztetett.
- Ja persze - fordultam felé és megöleltem.

Igen ha együtt alszunk reggel mindig van egy nagy ölelés, hogy jól induljon a napunk, ez már 8 éves korunk óta így van.

-,Na öltözzünk fel - csapott a combomra.
- Áúúcs - dörzsöltem meg.
- Ne nyávogjál - röhögött.
- Te meg ne ütögess - vágtam hozzá egy párnát.
- Mert mi lesz? - vágta vissza a párnát.
- Fúúú.. - dühöngtem játékból.
- Na na gyere ha ilyen erős vagy - hívogatott az ujjával gúnyosan.
- Kapd be - vágtam megint hozzá a párnát mire ő oda szaladt és elkezdett püfölni, én meg sikítottam közben és röhögtünk.
- Mi folyik itt? - nyitott be megint apa.
- Apa nem tudsz kopogni? - röhögtem. - Amúgy párna csata.
- De mért kell így hangoskodni?
- Jó elnézést - mondta Niall.
- Rendben - bólintott apu és kiment.
- Látod még csak 1 nap telt el, de kétszer jött be apud, a végén még elküld - röhögött Niall.
- Gondolj bele mi lenne, ha még félre érthetőbb helyzetben találna - forgattam a szemem.
- Kíváncsi lennék - kuncogott.
- Ha látná miket csinálunk amikor csak 3-an vagyunk úristen megölne.. - röhögtem.
- Psszt még meghallják - fogta be a szám mire én megharaptam.
- Áúúcs normális vagy? - kapta el a kezét.

Én csak röhögtem majd egy puszit nyomtam arcára.

- Na akkor én kimegyek a fürdőbe fogat mosni - mondtam neki.
- Addig én felöltözök.

Kimentem és behajoltam a tükör elé rányomtam a fogkefémre a krémet és elkezdtem dörzsölni a fogaim, közben dúdoltam.
Majd úgy megijedtem, mert Niall hozzám ért, és ugrottam egyet erre ő elkezdett röhögni.
- Idzikota - motyogtam teli szájjal közben fröcsögött a fogkrém ki a számból mire ő még jobban röhögött.Gyorsan kiköptem és megmosakodtam.
- Tudod.. - kezdte de megint röhögött. - Úgy néztél ki mint akinek tele a szája.
- Mert tele is volt?
- De ajj...-röhögött tovább. - Wen annyi a baj veled, hogy 17 évesen nem vagy perverz.
- Mért mire kéne gondolnom? - kérdeztem meglepve.
- Tudod olyan volt mintha ondóval lett volna tele a szád.
- Elmész te melegebb éghajlatra Niall James Horan - vágtam egy nagyot a vállába.
- De vicces volt - rántott vállat majd kisétált.

Én még bent maradtam és befejeztem a készülődést majd kimentem és megláttam ahogy Niall egy szál alsógatyában az ablakomból nézelődik ki felé.

- Normális vagy? - szóltam rá. Erre ő rám kapta a fejét bezárta az ablakot és elém lépett.
- Mert?
- Talán mert meg fagysz?! - csaptam a homlokára.
- Nem rossz max megfázok - rántott vállat.
- Marhajó okos vagy - raktam kezem a mellkasára és ellöktem.
- De akkor ápolgathatnál - kacsintott.
- Haha - forgattam a szemem. - Öltözzél már mert apa megint benyit és baj lesz.
- De hova raktad a bőröndöm?
- Ja.. - kaptam észbe és elkezdtem a szekrényembe kotorászni. - Itt van - vágtam hozzá.
- Kössz - mondta nyögve.
- Nincs mit máskor is - röhögtem majd én is neki álltam öltözni - Bemegyek a fürdőbe.
- Minek?
- Mert át öltözök? - csóváltam a fejem.
- Jajj hányszor öltöztél már előttem...
- Ja de akkor nem fenyegetett az a veszély, hogy benyitnak.
- Jogos - húzta a száját.

Bementem felöltöztem majd 5 perc után kész voltam megfogtam Niall kezét és lementünk a konyhába.

- Jó reggelt - köszöntünk de már nem volt lent senki.

"Gyerekek már elmentünk dolgozni.Kaja a hűtőben és a sütőben 1-kor jövünk.Jók legyetek!!!!"

Olvastam a levelet ami a hűtőn volt.

- Király, mi meg akkor már nem leszünk itt - röhögött Niall.

- Na ja.Jut eszembe hívjuk Liam-et.

- Jó hívom addig csinálj reggelit 3 embernek - parancsolt rám majd ki ment.

Csináltam pár szendvicset, meg pirítóst, raktam ki tejet, müzlit, és gyümölcs levet. Majd vártam, hogy jöjjön Niall.

- Azt mondta, hogy 10 perc és itt van - jött vissza.

- Jól van akkor várjuk meg és addig tv-zzünk - mondtam neki.

- Jól van Wen gyere akkor - nevetett.

Fel álltam és kifeküdtünk a nappaliba. Niall lefeküdt én meg bemásztam a lába közé a fejem a mellkasára tettem és úgy feküdtünk.Ez is így van már ős idők óta.

***

- Szia Liam - köszönt neki Niall amikor jöttünk be a nappaliba.

- Hali - fogtak kezet.

- Na menjünk együnk - mondtam.

Bementünk a konyhába és megreggeliztünk. 

- Mi a mai terv? - kérdezte két falat között Liam.

- Kaja után pihenünk kicsit majd irány a Posto - mondta Niall.

- Zsír mi hárman? - kérdezte megint.

- Aha, a csajok nem tudnak korizni, meg ma vásárolni mennek, hívtak, de én nem annyira szeretek vásárolgatni.

- Oksa.

Reggeli után elpakoltunk magunk után, és kimentünk filmezni, megnéztünk valami vígjátékot, majd elkezdtünk készülődni.Felöltöztünk melegen,felkaptuk a korikat és elindultunk az erdőn keresztül, a régen oly népszerű játszótérhez, az erdő közepén, ami mellett van egy tó, sajnos már nagyon lepukkant de attól télen jól lehet ott korozni.Nem jár oda szinte senki, így szabad lesz a pálya.

- Na mindenki kész? - kérdeztem.

- Tűzzünk - indult meg Niall.

- Várjatok fel hívom anyuékat mert már fél kettő és nincsenek itthon.

Bólintottak én bepötyögtem apu számát és hívtam.

- Hallo? - szóltam a telefonba.

- Wendy? - szólt vissza apa.

- Igen én merre vagytok?
- Az autó pályán.

- De azt mondtátok, hogy 1-re itthon lesztek.

- Tudom, tudom, de baleset van, így lassan araszolunk, de amint otthon vagyunk hívunk.

- Jó az jó lesz, mert mi most megyünk a Postora.

- Gondoltam, vigyázzatok magatokra.Majd hívj.

- Mindenképp és ti is - köszöntem el majd leraktam.

- Na? - kérdezték.

- Semmi csak dugó van.

- Ja, hát az marhajó..de akkor menjünk - szólt Liam.

Elindultunk szépen lassan.Este sok hó esett így fél óra alatt értünk oda.

- Nézzétek a hintát már látjuk nincs messze - mutatott előre Niall amint kiértünk a tisztásra.

Pár lépés után már a tónál voltunk, befedte a hó, így fogtunk gallyakat és letakarítottuk, már amennyire bírtuk.Felvettük a korcsolyákat és elindultunk körbe-körbe, hogy bele lendüljünk.

10 percig köröztünk majd úgy döntöttünk, hogy versenyzünk és aki többször veszít az vesz forró csokit.

Elindult a verseny, mentünk oda-vissza, oda-vissza, aki látott volna minket, kicsit debilnek hitt volna, tőlünk harsongott az erdő, majd az utolsó neki lendülésnél meg torpantunk és néztünk a tó másik végébe.

- Ők azok igaz? - suttogtam a srácoknak.

- Olyan biztos mint, hogy itt állok - mondta Niall.

- Menjünk és kérdezzük meg mit akarnak - indult meg előre Liam.

Niallel össze néztünk majd mentünk Liam után.

- Hello - köszönt Liam.

- Csáó - köszönt Niall is.

- Sziasztok - köszöntek egyszerre.Én nem köszöntem csak szúrós szemekkel néztem őket.

- Szeretnétek valamit? - kérdezte Liam.

- Neem - mondta elhúzva Harry.

- Akkor minek vagytok itt? - kérdeztem már én is.

- Zavarunk talán? - érdeklődött Louis.

- Ha az igazat akarod igen - mondta Niall.

- Még is mért öcsi? - kérdezte Zayn és mind egy lépést előre léptek.

- Honnan tudtátok, hogy itt vagyunk? - kérdeztem össze húzott, gyanakvó szemekkel.

- Erre jártunk - mondta lazán Louis.

- Persze - forgatta Niall a szemit.

- Akkor járhattok is el innen mi szeretnénk korizni - mondtam.

- Mi is. - mondta lazán Harry.

- Nincs is koritok - néztem a lábukra nevetve.

- Biztos vagy benne? - kérdezte Zayn és a háta mögül elő húzott 3 pár korcsolyát.

Ledöbbenve néztem.Teljesen olyan mintha előre tudnák, hogy mit csinálunk.

- De az előbb nem láttam nálad semmit - mondta meglepve Niall.

- Az az előbb volt öcsi - mondta Louis gúnyosan.

- Örülnék haver, ha befejeznéd az öcsizést - szorította ökölbe a kezét Niall.

- Mert mi lesz ÖCSI - mondta a végét hangosabban Louis.

- Ez - csúszott oda Niall és behúzott neki egyet.

- Ez rohadt rossz ötlet volt - szólalt meg oldalmosollyal Harry.

Liam megropogtatta a nyakát majd beállt közéjük.

- Kezdj egy nálad erősebbel öcsi - mondta Liam.

- És az te vagy? - röhögött Zayn majd oda ment Louishoz és mintha nyugtatta volna majd Louis egy szikrázó, gyilkoló tekintettel végig mért minket és eltűnt.

Megráztam a fejem."- Most komolyan villogott a szeme vagy megőrültem? "- tettem fel magamban a kérdést.Majd a földön fekvő Harryre kaptam a fejem.

- Úristen mi történt?- kérdeztem.

- Behúztam neki egyet és össze esett a kemény fiú - mondta Liam.

- Liam - kaptam a számhoz és tudtam, ha ez kiderül Liam karrierjének lőttek.

- Nyugi - csitított Niall.

- Menjetek innen - mondta halkan Zayn.

Nem szóltunk semmit csak álltunk ott.

- Azt mondtam - kezdte megint úgy mint az előbb majd hirtelen ott állt előttem. - Menjetek innen - mondta idegesen és ugyan olyan tekintete volt mint Louisnak.

- ZAYN - üvöltött rá Harry. - Gyere azonnal. -rángatta el onnan.

- J..j.jó megyünk - rezzentem össze és megdermedtem a tekintetétől, olyan volt mint aki abban a pillanatban megölne.

Elsurrantunk a srácokkal a másik oldalra gyorsan átvettük a cipőnket, majd én vissza néztem rájuk és Louis is ott állt és folyamatosan erre bámultam mozdulatlanul.

- Wen gyere - fogta meg Liam a karom és húzott el onnan.

Indultunk ki mire vissza kaptam a fejem, de már nem voltak ott.

- Srácok nekem ez nagyon sokkoló volt..Nagyon furcsák.. - mondtam rémülten.

- Nem csak túl beképzeltek és azt hiszik, hogy az idióta fej vágásaikkal megrémisztenek - mondta lazán Liam.

- Ezek elmebetegek.... - mondta Niall.

- De srácok ti egyáltalán nem láttátok, hogy változott a szemük egyik pillanatról a másikra? - vontam kérdőre őket.

- Nem vagyok homokos, nem bámulom a szemüket.. - horkant fel Liam.

- Na mi van Wen bejönnek? - cukkolt Niall.

- Meg kell hagyni, hogy elképesztően néznek ki, de nekem nem tetszenek a piercingek.. - mondtam. - De itt most nem ez a lényeg - tértem vissza a tárgyra.

- Úgy érted, ha nem lennének rajtuk akkor össze jönnél valamelyikkel? - állt meg ledöbbenve Niall.

- Ha nem viselkednének így akkor lehet.. - kalandoztam el. - De állj, ne, ne tereld a témát!

 -Sok sikert Wen.. - mondta Niall.

- Még egyszer megkérdezem - szaladtam eléjük és megállítottam őket. - Ti nem láttátok a fura szemüket?

- NEM - kiáltották egyszerre.

- JÓ - emeltem fel én is a hangom majd mentem utánuk."- Lehet tényleg azért láttam, hogy csillog a szemük, mert tetszenek? - Nem, nem az lehetetlen..- Denny is tetszik még se látom olyannak a szemét...- Lehet már bebeszélem magamnak ezt az egészet..- Wen állj már le.."- magyaráztam magamban.

Elértünk a városba ott össze találkoztunk Dennyvel majd Niall meghívta, hogy jöjjön velünk egy forró italra ugyan is ő vesztett.

Niallra kaptam a tekintetem és nagyon dühös lettem, ő csak mosolygott.

Beültünk az egyetlen kávézóba a városba, mint mindig, most is tömve volt, kértünk 4 karamellás mokacchinót, majd leültünk az ablak mellé.

Amíg a srácok beszélgettek, én kifele bámultam az ablakon és merengtem az elmúlt napokon és a történteken.Lassan a számhoz emeltem a kávét és elkezdtem lassan szürcsölni. A forró ital éreztem, ahogy lefolyik testemben végig égette minden részt amihez csak ért, de nem foglalkoztam vele, hiszen teljesen átfagytam és jól esett.

- Wen amúgy hogy vagy? - szólt hozzám Denny.

"- Most komolyan?Azok után még képes megkérdezni? - Fú, hogy dögölne meg..."- suhant át pár gondolat a fejemben.

- Jól - vetettem rá egy gúnyos vigyort és vissza tértem az eddigi pozíciómhoz.

Amíg ott bambultam ki fele. és néztem az elsuhanó embereket. tekintetem rátévedt egy alakra. aki szintén erre nézett. Kávémat szinte megdermedve raktam le az asztalra. és felegyenesedve néztem az alakot aki egyre közeledett...